Gondolkodtál már valaha azon, hogy vajon képes vagy irányítani az agyad? Persze a legtöbben erre azt vágnák rá, hogy hát hogyne, hiszen az agyam a testem részét képezi.
Valóban az agyad hozzád tartozik, a tested része, de vajon valóban van irányításod felette? A világ vezető neurológusai valószínűleg azt válaszolnák erre, hogy „Nem!”, míg mások kételkednének, de mindenesetre az már bizonyított tény, hogy az agy idejének nagy részét „robotpilóta” üzemmódban tölti. Vegyünk csak néhány példát: éppen a nagy fogyókúrád kellős közepén vagy, már hetek óta diétázol, és mikor elsétálsz a pékség előtt nem tudod megállni, hogy be ne menj és ne vásárolj be a finom péksüteményekből.
Tehát ezeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy van is, meg nincs is irányításunk a saját agyunk felett.
Hogy miért van ez?
A válasz igencsak egyszerű: az agyunk alapjáraton „lusta”. Az agy hihetetlenül komplex szerv, viszont ha valamit megszokik, arról nagyon nehéz leszoktatni. Éppen ezért megfelelően és tudatosan kell „edzeni” és csodálatos dolgokat érhetünk el. Bemutatunk pár kérdést, amit ha minden reggel felteszel önmagadnak hatalmas agyi változásokat érhetsz el.
1. Mi az, ami valóban fontos?
Ann Hermann-Nehdi a népszerű TED konferenciák visszatérő meghívottja szerint az agyunkat tudatosan kell programozzuk arra, hogy mit miért csinálunk. Például eldöntjük, hogy többet szeretnénk mozogni. Ez az elgondolás még csupán az absztrakt oldala a dolognak, jobban konkretizálnunk kell. Mi késztet minket arra, hogy többet mozogjunk? A megjelenésünk? A magas koleszterinszintünk? Fogyni szeretnénk?
A lényeg az, hogy tudjuk a miértjét annak, amit csinálunk. Így jobban átláthatunk mindent, és az agyunk sem kezd el „lustálkodni”.

2. Hogyan fogom megvalósítani?
Néha hajlamosak vagyunk mindenféle terv nélkül belevágni valamibe, és az agy ezt előszeretettel teszi, mivel fondorlatos módon képes kibúvót keresni a felelősség alól.
Vegyünk egy példát: más munkahely után szeretnénk nézni, de valamiért mégis megmaradunk a régi munkahelyünknél. Miért? Mert nem gondoltuk igazán végig az egészet, nincs tervünk, csupán elméletben gondoltunk ezt-azt, és nem cselekedtünk. Annyi nem elég, hogy átböngésszük az internetet, vagy utánanézünk a közelben lévő cégeknek.
3. Kit fogok bevonni a megvalósításba?
Néha megeshet, hogy a művelet, elképzelés, amit végre akarsz hajtani csupán egyemberes feladat, és az az egy ember te magad vagy. De tanácsos legalább fontolóra venni, hogy kit lenne érdemes bevonni a döntéshozatalba, mert az emberek gyakran esnek abba a hibába, hogy ha valamiféle probléma lépik fel a másikat hibáztatják. Ez is azt tükrözi, hogy az agy milyen előszeretettel tér ki a nem kívánt nehézségek elől.

4. Mi lesz, ha ___ történik?
Néhány esetben nem árt a legrosszabb kimenetelű eshetőségre is felkészülni, hogy ne érjen meglepetésként, ha valami nem az elképzelés szerint halad. Hogy megértsük, vegyük a korábbi példákat:
„Más munkahely után szeretnék nézni!”
Mi lesz, ha a házastársam ellenzi?
„Ebben az esetben a párom megérdemel egy ésszerű magyarázatot, hogy miért is szeretnék munkahelyet váltani, hogy lássa át és értse meg a helyzetet.”
Általában nem lehet teljes mértékben felkészülni az esetlegesen felbukkanó akadályokra, de ha számításba vesszük őket, akkor megfelelőbb reakcióval kezelhetjük.





