A Heritage, Innovation and Preservation nevű párizsi székhelyű non-profit kutatóintézet, közösen a kairói Műszaki Egyetemmel elindította a ScanPyramids nevű programot, aminek révén csúcsgenerációs technológiák segítségével vizsgálják át az egyiptomi piramisokat, összesen négyet.
A gízai Kheopsz- és Khephrén-piramist, a dahsúri tört falú és a vörös piramist világítják át a legkorszerűbb hőkamerás és részecskedetektoros, valamint 3D-s grafikát alkalmazó berendezések, készüléket segítségével.
„A cél: megfejteni ezen 4500 éves óriások építésének titkát” – közölte Mehdi Tayoubi, a kutatóintézet alapítója.
A nemzetközi, átfogó kutatás tavaly novemberben kezdődött, és idén fejeződik be.
„Az eddig vizsgálatokból az derült ki, hogy a vörös piramis esetében létezik egy jelentős hőmérsékletbeli különbség az építmény nyugati oldalán. Van egy hideg és egy meleg terület, ami a többi oldalon nincs. Az alsó része az oldalnak hideg, míg a felső része meleg. Lehetséges, hogy az eltérést a szél okozza, de még nem tudjuk konkrétan, mi állhat a háttérben, további vizsgálatok szükségesek” – nyilatkozta Matthieu Klein, a kanadai Laval Egyetem kutatója.
A vizsgálatok során müonokat fedeztek fel a piramis belsejében, amelyek a Föld légterén áttörve érkeznek hoznánk a kozmikus háttérsugárzás következtében. A müonok nagy sebességgel képesek áthaladni az üres téren, azonban egy szilárd tárgy képes útjukat állni, így ott felhalmozódnak.
A kutatók által elhelyezett detektorok segítségével ezentúl beláthatnak a piramisok belsejébe, hiszen ahol a készülék nem jelez müont, ott légüres tér van, ahol meg kimutatható, ott viszont “valami” húzódik.
A müonokat kimutató, összesen 40 ilyen detektort Kunihiro Morishima, a japán Nagoya-i Egyetem Institute for Advance Research szakosztályának specialistája helyezte el.





